Kereskedelem

Referenciák

Elérhetőség

Hőszigetelés

A hőszigetelő rendszer elemei

Technológiai lépések, előforduló hibák:

A kivitelező cégek felelőssége igen nagy, mert egy jól elkészített hőszigetelésnek ki kell állni az elkövetkező 20-30 év időjárási viszontagságait. Ha a klímaváltozást is figyelembe vesszük, ezek egyre szélsőségesebbek lesznek. Az építőipar minden területén már szakosodás figyelhető meg. Eltűnőbe vannak azok a "szakik" akik mindenhez értenek. A hőszigetelés is egy külön szakmává érte ki magát, s az elmúlt évek rossz tapasztalatai az építkezőket arra ösztönzi, hogy minden munkát az arra szakosodott céggel, vállalkozóval készíttessen el. Ki bízik egy olyan cégben melynek 5-6 alkalmazottja az alapásástól a tetőfedésig, gyeptégla lerakásig mindenhez ért.
Mint már a bemutatkozóban említettem, minőségi munkát minőségi anyaggal lehet végezni. Egyes kivitelezők megpróbálják silány minőségű anyagok felhasználásával versenyképessé tenni az áraikat. Minden kivitelezés előtt fontos a referencia, mert jó anyagból is lehet rossz munkát végezni.

Hőszigetelő rendszer

dryvit hőszigetelés

Nagyításhoz klikkeljen a
képekre!

Technológiai lépések:

Előforduló hibák:

Falfelület előkészítése:

Az alapfelületet , vakolatot minden esetben át kell vizsgálni!
Utólagos hőszigetelésnél, a repedezett, putyókás vakolatot el kell távolítani, a cm-es különbségeket vissza kell vakolni.
Speciális esetekben nem elég a falfelület vízzel történő tisztítása, hanem alapozásra, porlekötésre is szükség van. (Ytong fal esetén mindig ajánlott a falfelület alapozása.)

Nem távolítják el a leváló vakolatrészeket. A ragasztó a tapadást biztosítja a hőszigetelő lapok és a vakolat között, de a leváló vakolat a későbbiekben a teljes rendszer repedezéséhez vezethet.

Indítóprofil felhelyezése:

A hőszigetelő lapok alsó élének mechanikai védelmére és a vízorr kiképzésére mindig ajánlott indítósín felhelyezése a lábazat fölé. Ezeket ha a falfelület nem teljesen sík, távtartók alkalmazásával kell felcsavarozni. A sínek illesztéséhez speciális, profiltoldó elemek kaphatóak.
Természetesen indítóprofil nélkül is lehetséges a hőszigetelő lapok alsó élének védelme. Ekkor a Nikecell lapok alsó élét 15-20 fokban vissza kell vágni (a víz cseppentés miatt), a hálózást pedig a tábla alá ragasztott üvegszövettel kell kezdeni. Ha a kivitelezés pontosan a leírtak szerint történik, akkor sem lesz a védelem 100%-ban azonos, az indítósínes megoldáshoz képest. Ezért ajánlott mindig az alumínium indítóprofilok alkalmazása, mert a rosszul visszavágott és hálózott Nikecell élek, a fal és a rendszer vízfelvételéhez vezethetnek!

Láttunk már, felragasztott indítóprofilokat is, azt viszont nem tudjuk, hogyan támasztották alá az indítósíneket amíg a ragasztó meg nem kötött.

Ragasztás:

A ragasztást megelőzően el kell dönteni, alkalmazunk-e dübeles rögzítést is? Ha igen a lapokat úgy kell bekenni, hogy minden dübelezési pont alá kerüljön ragasztó. A ragasztási alapszabály, hogy, a hőszigetelő lapoknak min 40%-ban kell a falra tapadniuk. Ez történhet pontszerűen (8-10 pontban), vagy a széleken kenve és középen 3-4 pontban. A ragasztást mindig indítóprofiltól kezdve, lentről felfelé végezzük. A lapokat egymástól eltolva (fektetve!) kötésbe kell felhelyezni. Ha lehetséges a nyílászárók sarkait, egy hőszigetelő lapból vágjuk ki. A felragasztott lapokat szintenként ellenőrizzük és vízszintes mozdulatokkal szorosan toljuk egymáshoz őket ,hogy minél kisseb legyen az illesztési hézag.
falcolt Nikecell hőszigetelő lap

Kaphatóak falcolt (a hőszigetelő lap vastagságának felében lépcsőzetesen bevágott) Nikecellek is. Az ilyen típusú hőszigetelő lemezek alkalmazásával teljesen megszüntethetők az illesztési hézag miatt keletkezett hőhidak.
A hőszigetelés vastagságának kiválasztásához, külön oldalon található segítség. >>
A száradást követően minden illesztési hézagot vagy méretre vágott nikecell csíkokkal vagy purhabbal ki kell tölteni! A felület hullámossága igazán csak a vékonyvakolat felhordása után válik láthatóvá, ezért a Nikecell lapok ragasztásakor 2 méteres vízmérték használata ajánlott, amivel esetleg ellenőrizni lehet a fal egyenetlenségeit.

Az erkélyek két oldalára felragasztott 5-5 cm Nikecell, általában már csak a korlátok fém vagy falszerkezetének teljes körbeszigetelésével lehetséges. Itt is felmerül, későbbiekben az üveg vagy a fémszerkezet cseréje csak a hőszigetelés bontásával, rongálásával lehetséges. Egy teljes külső hőszigetelés már a több százezres nagyságrendet is eléri, ekkor ezt a pár ezer forintos többletköltséget érdemes átgondolni. A keretek körbeszigetelése nem okoz nagy változást a hőszigetelés hatékonyságában, viszont az esztétikai hatást teljes mértékben megváltoztatja már most, az esetleges javítás utáni állapotokról nem is beszélve.

Teljes felületen ragasztják a lapokat. Ezzel megnő az anyagszükséglet és ritkán találni olyan falat ahol a fogazott glettvassal húzott bordák a teljes felületen tapadást biztosítanak, mert ehhez max. 0,5 mm-es eltérések lehetnek a fal síkjába.

Kevés ponton ragasztanak, így romlik a ragasztás szilárdsága és dübelezésnél benyomódnak a lapok.

A talajjal érintkező helyeken is EPS (fehér) hőszigetelő lapokat használnak. 30 cm alatt mindig ajánlott zártcellás (XPS) lapok felragasztása.

Illesztési hézagok (hőhidak) keletkeznek a pontatlan méretre szabásokból, a lemezek közé kerülő ragasztótól, esetleg a tábla éleket is ragasztják.

A sarkok alá nem kennek ragasztó ami a lemezek csiszolásakor benyomódik, majd kiugrik.

A nyílászárók köré nem ragasztanak hőszigetelő lapokat. Mindig ajánljuk minimum 2 cm-es hőszigetelő lap befordítását. Utólagos hőszigeteléskor általában redőnyökkel találkozunk. Ekkor át kell gondolni, vagy átszabatjuk ezeket, vagy ha későbbiekben, esetleg valami probléma merül fel a redőnyökkel, már csak a hőszigetelés bontásával lehet ezeket véghezvinni.

Hálózás előkészítése (dübelezés, csiszolás):

A hőszigetelő lapok általában ragasztásos technológiával kerülnek fel, szükség esetén dübeles rögzítéssel is.
Szükséges esetek:
- nem megfelelő esetleg nem megállapítható a vakolat minősége ,
- 7 cm-től vastagabb hőszigetelő lapoknál
- 4-6 m felett.
A dübelek elhelyezésének több módja is létezik. Mi a tapasztalatokra alapozva kerüljük a sarokponti dübelezéseket, vagyis nem tesszük dübeleket a Nikecell lapok találkozási pontjához. A hőszigetelő lapok a sarkokon a legsérülékenyebbek és ha véletlenül nem kerül alá tökéletesen ragasztó, a dübelek ezeken a pontokon behúzzák a lemezeket sőt el is törhetik őket. ( A dülelezésről lehetne sokat vitatkozni.)
Megfelelő alapfelület és minőségi ragasztó használata esetén, a dübelek furkálása a falba felesleges. m²-ként 4-6 db műanyag tárcsás dübel 10-15 %-kal csökkenti a hőszigetelő rendszer hatékonyságát, és ezt be is kell tervezni a hőszigetelés vastagságának számításakor! Ha mégis szükséges a pótlólagos rögzítés, betonba 3-4 cm-t, tömör téglába 4-5 cm-t, üreges téglába 5-6 cm-t, gázszilikát, tufa és vályog falba, legalább6-8 cm-t érjen be a dübel.
Szerintem mindenki látott már olyan hőszigetelt épületet, melyen a vékonyvakolat felhordása után is láthatóak maradtak a hőszigetelő lemezek illesztései. Ezért ajánlott minden esetben a hőszigetelő lapok átcsiszolása. A csiszolást körkörös mozdulatokkal kell végezni és nem elegendő csak a találkozási éleken. Már kaphatók erre a célra kialakított szerszámok is.
A dübelezéssel kombinált ragasztás esetén a dübelek okozta mélyedéseket a hálózás előtt be kell simítani. Hálózáskor így elkerülhető a dübel lyukaknál átnyomódó ragasztóanyag, amit száradás után csak csiszolással távolítható el.

Nem megfelelő hosszúságú dübel választása. Pl.: 7cm-es lap, 38-as NF tégla fal 2 cm vakolattal; 7+1(cm ragasztó)+2+6= 160-as dübel szükséges.

A dübelek alatt nincsen ragasztó, így a hőszigetelő lemez (nikecell, austrotherm) hullámos lesz.

Nem várják meg a ragasztó megkötését, így a dübelek behúzzák a lapokat, szintén hullámos lesz a felület.

A hőszigetelő lapok csiszolását csak a találkozási éleknél végzik el. További mélyedéseket készítenek a felületbe, de még így is esztétikusabb lesz a fal, mintha nem nyúltak volna a felülethez.

Hálózás:

A hálózás vagyis pontosabban a háló beágyazás a rendszer lelke. Az üvegháló, két réteg ragasztó közé ágyazva, felel csak meg a dryvit rendszer követelményeinek. Tehát a hálót a felkent ragasztó felületére kell tenni és újra átsimítani.
Ha csak a felfüggesztett üvegszöveten át kenjük fel a ragasztót, (ahogyan a bal oldali képeken, csak az illusztráció kedvéért tettem) a háló rácsai alá nem kerül ragasztó. A középső képen látható, hogy a hálón keresztül felkent ragasztó, csak a hőszigetelő lap kb. 50%-ában biztosítja a tapadást (az üvegszövet rácsai alál nem került ragasztó). A nem szakszerű kivitelezés 1-2 éven belül megmutatja magát.
A hálózást mindig próbáljuk, minél nagyobb felületen végezni. Ha lehetséges minden munkaszinten egy ember helyezkedjen el és az épület magasságának megfelelő hálót egyben feltenni. A ragasztóanyag felhordása kb. 2 mm vastagságban történjen és ez a folyamatot elnagyoltan is végezhető. Az így felkent ragasztó felületére helyezzük fel a méretre vágott üvegszövetet, és simítsuk át újra az egészet, közben figyelve, hogy a háló egyenletesen, gyűrődésmentesen terüljön el a falfelületen. Az üvegszövetnek teljes mértékben fedettnek kell lennie, így ha szükséges plusz anyagfelvitellel javítsuk az anyaghiányos részeket. Minnél jobb minőségű (egyenletesebb) a behálózott falfelület, annál esztétikusabb lesz a felhordott vékonyvakolat. A 10 cm-es háló átfedés alapkövetelmény, de néhány esetben az üvegszövet minősége, sűrűsége is okozhat problémát. Az átfedéseknél próbáljuk meg az anyagot kicsit vékonyabban elhúzni, majd rátét után a glettelést az előző hálón 15-20 cm-re benyúlva végezni. Ez azért szükséges, mert az egymásra helyezett 2-2 mm ragasztóréteg már ~0,5 cm vastag is lehet ami a felületen már meg fog látszódni.

Itt említeném meg, a felületre ragasztott díszeken, a hálót körbe kell vezetni vagyis az éleket is be kell hálózni, mert ide általában nehézkes hálós élvédő felhelyezése.

A sarkok megerősí-
tése átvezetett hálóval szintén ajánlott!

Hálózásakor az üvegszövetet az indítóprofil felső élénél elvágják, így nem keletkezik hálóátfedés, ami később a felület repedéséhez vezethet.

Élvédők felhelyezése:

A hőszigetelő rendszer legsérülékenyebb pontjai a sarkok. A sarkokon alkalmazható élvédők az esztétika mellett a mechanikai behatásoktól is védik a rendszer. Az élvédők lehetnek alumíniumból, műanyagból, melyekre háló csíkokat ragasztanak. Léteznek derékszögtől eltérő sarkokon is alkalmazható élvédők, melyek üvegszövetre ragasztott műanyag szalagok. Általunk jobban kedvelt és ajánlott a PVC alapanyagú hálós élvédő, mert esetleges sérülés esetén könnyebben visszanyerheti eredeti alakját.

Háló nélküli, alumínium (gipszkarton) élvédők használata. Ezzel eddig nincs is probléma csak a technológia leírás szerint a sarkokon folytonos háló átfedés szükséges. Ezt kézzel elkészíteni igen nehéz és időigényes folyamat, tehát legtöbbször kimarad.

Alapozás:

Az alkalmazott ragasztótól függően, a felületet elő kell készíteni a színezésre, csiszolással, alapozással. Csiszolással a hálózásnál keletkezett vékony karcokat távolítjuk el. Különleges esetekben, a ragasztó anyagával glettelést is végzünk a már behálózott felületen, így sokkal egyenletesebb és esztétikusabb felület érhető el.
Alapozásnál mindig ajánlott a gyártó által előírt száradási időt betartani. Léteznek gyárilag, színre kevert alapozók is, de a legfontosabb, hogy mindig a felhasználandó vékonyvakolat saját alapozóját alkalmazzuk.

Nem csiszolják át a behálózott felületet, így a nagyobb karcok átlátszódhatnak a felhordott vékonyvakolaton.

Az alapozásnál nem várják meg a gyártó által előírt száradási időt, ami később a vékonyvakolat felrepedezéséhez és elválásához vezethet.

Vékonyvakolat felhordása:

A vékonyvakolat felhordása a ház végső megjelenését adja. A szín kiválasztása a megrendelő részéről, talán a legnehezebb feladat, amit nem is gondolna senki a hőszigetelés előtt, hogy milyen nehéz lesz. A választásnál tudunk segíteni, de dönteni nem! A dryvit színrendszerből választóknak, ajánlom a referencia munkáink megtekintését.
A hőszigetelés leglátványosabb és egyben legrövidebb folyamata a színezés, amit mindig bízzunk szakemberre. A vékonyvakolat igen érzékeny az időjárásra és folyamatos feldolgozást igényel. Javítása szinte lehetetlen a teljes falfelület újraszínezése nélkül, tehát igen költséges egy elrontott színezés javítása.
A folyamat igen egyszerű, rozsdamentes glettvassal a szemcsenagyságnak megfelelő vastagságban fel kell húzni a vakolatot a falra, majd PVC simítóval elkészíteni struktúrának megfelelő felületet. A vakolat valahogy csak-csak felkerül, de a bedörzsölés már gyakorlatot igényel, és minél nagyobb a felület annál több emberre van szükség. A dörzsölést még az anyag száradás előtt be kell fejezni és a szomszédos munkafelületeket tökéletesen össze kell dolgozni. A színezést mindig legfelülről kezdjük, mert a vékonyvakolat általában csöpög, és nem kenje össze a már elkészült felületet.
Léteznek dörzs és kapart hatású vékonyvakolatok. A dörzsölt vakolatban, kis mennyiségben nagyobb szemcsék is vannak, ennek köszönhetően a felülete barázdált lesz, melynek irány változtatható így többféle struktúra is kialakítható. A kapart vékonyvakolat azonos szemcsenagyságú anyag, így felülete homogénebb és közelebb áll a festett falakhoz. Leginkább a csiszolóvászon felületéhez hasonlítható.

Nem folyamatosan végzik a nemesvakolat felhordását és simítását, így a struktúra nem lesz egyenletes, foltos lesz a falfelület.

Nem tartják be gyártó által előírt időjárási feltételeket. A fagyás a vakolat leválásához, a túlzott napsütés a felület megégéséhez, a megázás pedig kimossa a kötőanyagot vagy torzítja a struktúrát. Mindhárom hiba, az addig tökéletesen kivitelezett rendszert, esztétikailag tönkreteszi.

Vályi Erik (2006)