|
Az energiatanusítványra még várnunk kell, de addig is két dolgot kiemelnék. Az épületeknek hőérzeti
szempontból megfelelőnek kell lenniük. A hideg falaktól igyekszünk távol tartani magunkat, nem
teszünk mellé bútorokat, ágyakat, székeket és fotelokat. A megfelelő komfortérzés biztosításához
a falszerkezetek, 3-5 foknál nem lehetnek hidegebbek levegő hőmérsékleténél .
A másik a nedvesség-technikai szempont. Nem lehet sem a belső felületeken sem a határoló
szerkezeteken belül nedvesség kicsapódás, pára kondenzáció. Ezen feltételekhez megfelelő
hőmérsékletű felületek kellenek, tehát a harmatpontnál melegebbnek kell lennie a falaknak - a
harmatpont amikor kicsapódik a levegő páratartalma. Ahol kicsapódik a pára ott megjelenik a
nedvesség és ha hosszú távon jelen van ott elindul a penészesedés. Ez esztétikailag nem
megengedhető, az épület szerkezeteit is rontja és nem utolsó sorban egészségügyi, légúti
problémát okozhat.
Egy ház építésekor manapság már mindenki 38-as pórusos téglát használ, minek a hőszigetelése
nem is olyan rossz (~0,5). Akkor miért van szükség hőszigetelésre?
Ne feledjük egy falszerkezetnek az a része, ami téglából készül, csupán 2-3 m2-nyi felületek, amiket
a nyílászárók, sarkok stb. tagolnak. Minden ház szerves részei a pillérek, koszorúk, áthidalók,
erkélyek, sarkok, ahol már nem érvényesül a 0,5-ös hőátbocsátási érték. A hőszigetelés
vastagságának kiválasztásánál mindezt a szempontot figyelembe kell venni.
Felmerülhet a kérdés, akkor elég egy 20-30 cm-es fal, mert úgyis hőszigetelem?
Vessenek rám követ, de egy könnyűszerkezetes ház falai akár fém akár fa, sem a hőszigetelés sem
az akusztikai alapoknak nem felelnek meg. Hiányzik a tömeg. Ez a tömeg egyenlítené ki a
hőingadozásokat, ezáltal javítja a komfort érzetünket, s csillapítja az akusztikai rezgéseket,
áthallásokat is.
Ha nincs megfelelő hőtároló tömeg a szigetelés mögött, mihelyt elkezdi sütni a nap 1-2 óra elteltével
átmelegszik a fal és nyomja magából a meleget. Egy falfelületet naponta maximum 4-6 órát süt a
nap, ezalatt egy könnyűszerkezetes ház könnyen felmelegszik, este pedig próbál lehűlni, ha sikerül.
Hiába van rajta 10-20 cm hőszigetelés, ha nincsen mögötte hőtároló tömeg. Ugyanezen analógiával
egy cserépkályha megrakva fával lassabban melegszik fel, de akár egy fél napon keresztül képes
meleget adni; addig egy vaskályha ugyanennyi fával fél órán belül izzásig felmelegszik majd 1 óra
múlva hideg.
Egy komplett hőszigetelő rendszer ára kb. bruttó 2500-3500 Ft. A munkadíj 2500-3000 Ft. + állványozás tehát
összesen 5000-6000 Ft./m2. Ha az 5 cm-es lap helyett 7 cm-t vásárolok az anyagköltségben ez
négyzetméterenként + 250 Ft-ot jelentene. Ezt összehasonlítva a összköltségekkel, meg kell
gondolunk, miért is kezdtük el a felújítást - mert hőszigetelni szeretnénk.
A Magyarországon az átlag hőszigetelő lap vastagsága sajnos 5 cm alatt van, de a túlzott vastagság
növelésnek is vannak határai. A hőszigetelés első cm-ei még nagy megtakarítást eredményeznek,
de ez 8 cm körül kezd csökkeni és 12-15 cm felett már szinte megáll. Ez a példa tégla szerkezetre
értendő, mert említettem nem mindegy milyen fal van a hőszigetelés mögött.
Vályi Erik (2006)
|
|
Épületfizika